Ság hegy túra

Tanúhegyeink bejárásának harmadik állomása a 279 méter magas Ság-hegy, amely a 2017-es esztendő évzáró túrája is volt egyben. A Kemenesalja központjában található több évtizedig bányászott hegyet 1975-ben nyilvánították védetté, azóta a magyar vulkán kutatás egyik legjelentősebb helyszíne.

Népes csapattal indultunk Zalaegerszegről Celldömölkre, hogy ötezer éves vulkanikus hegyünket megismerjük. Túránkat a 2013-ban átadott Kemenes Vulkánpark Látogatóközpont parkolójától a hegy lábának peremén haladva kezdtük, majd a sárga sáv turistajelzésen sétáltunk fel a szőlőbirtokok között a Sághegy Fogadóig, ahol éppen disznóvágást tartottak. Nem ez az első eset, hogy túránk során ilyen eseménybe botlunk. Rövid idő után folytattuk utunkat a jelzésen, amelyen hamarosan elértük a Sághegy Múzeumot. A múzeum melletti Kőparkban a különféle vulkáni és magmás kőzetekkel ismerkedhettünk meg.

A jelzett út lépcsőkön vezet fel a hegy oldalában a következő szintre, ahol kényelmes sétát követően megérkeztünk a vulkánkürtő bejáratához. Az út során látványos táblákkal kialakított tanösvényen, érdekes információkat olvashattunk a vulkáni működésről.

A hegyen egy kitaposott ösvényen körbejártuk a vulkáni kürtő peremét, amely során több alkalommal is úgy érezhette magát a túrázó, mintha a késélén járna. Egyik oldalon a hegy bányászat során elhordott kráter mélysége függőleges falakkal, másik oldalon a vulkáni működés során kialakult meredek lejtő határolta az ösvényt. Utunkat ezen a szakaszon bokrok segítették, melyek némi támogatást nyújtottak a kapaszkodásban. Szerencsére az időjárás is mellettünk volt, mert az éjszakai fagy hatása talajszinten sokáig kitartott, így az úton nem volt sár, am ennek a szakasznak a bejárását megnehezítette volna.

A hegy legmagasabb pontjáról körpanoráma tárult elénk, ahonnan a tiszta időben jól láthattuk az Alpok magas csúcsainak havas sapkáit és a Bakony lankás lejtőit is.

Útban lefelé megkerestük a térképen jelzett barlangot. Nem vártunk sokat tőle, de sajnos várakozásunkat is alul múlta, amit találtunk. A vájat önmagában egy tágas terem, amely több ember pihenésének, szükség esetén még éjszakájának is helyet tudna adni. Azonban valaki tele rakta gallyakkal, így nem lehetett bemenni.

A vulkán kürtője a bányászati tevékenység miatt több szintre tagozódik, amely a 20th Century Fox-ot is megérintette. Ezen a helyszínen építették fel az Eragon című fantasztikus-kalandfilm egyik faluját és itt forgatták egyes jeleneteit. Mára már a faluból nem látható semmi.

Utunkat a már említett sárga jelzésen, déli irányba folytattuk és hamarosan ismét elértük a szőlőbirtokokat. A hegy a bortermesztésben már a rómaiak idejében is szőlőtermesztő terület volt és napjainkban is meghatározó bortermő vidék. Az itteni borok étvágygerjesztőek és magas savtartalmúak. Lefelé haladva összeismerkedtünk egy 82 éves asszonnyal, aki saját kezűleg műveli 300 öles területét és nagyon jó otelló bora van. Hazafelé kerekezése közben kettő litert meg is vásároltak tőle a finom nedűből.

Visszaérve a Kemenes Vulkánpark Látogatóközponthoz már várt minket Németh Alíz múzeumi animátor, aki látványos és érdekes bemutató keretében elénk tárta a vulkánok működését. A föld rétegződésétől elindulva betekintést nyerhettünk a kőzetlemezek közötti gyenge pontokon keresztül felszínre törő láva útjára és annak környezetére gyakorolt romboló és egyben építő hatására. Lehetőségünk volt megnézni a Kárpát-medencénk egykori vulkánjainak elhelyezését egy interaktív terepasztalon. A hely a bányászat előtt is geológiailag fontos helyszín volt. Eötvös Lóránd az általa tervezett inga egy eredeti példányát is őrzik a Vulkán-házban.

A kellemesen átmozgató túrát és az érdekfeszítő előadást követően csapatunkkal meglátogattuk a Vulkán Fürdőt, ahol a termálvíz jótékony hatásait élveztük. Több medence, tanuszoda, szauna és sóbarlang közül mindenki választhatott magának kedvére valót.