Március idusára túrát szervezni nagy bátorság, vagy éppen merészség. Ez esetben az időjárás alakulása el is napoltatta e programot. Így a rendezvény nagyszombaton, április 19-én valósult meg.
Pákozdon kezdtünk. Még kerékpárra sem ültünk, már élmény várt minket. A Katonai Emlékparkban olyan bámulatos bemutatóval fogadtak minket, amelyet csak ajánlani tudok minden történelmet szerető számára. Megmerem kockáztatni, hogy akik távolabb állnak a históriáktól, ők is érdeklődve hallgatnák a park felkészült és lelkes dolgozóit.
Bár egész korán kezdtünk az emlékparkban olyan gyorsan elment az idő az érdekes előadásoknak köszönhetően, hogy hamar dél lett. Mire elindultunk utunkra a Velencei-tó körül rengetegen gurultak már drótszamaruk nyergében.
Velencére érve megálltunk egy büfénél, hogy a hely specialitását megkóstoljuk. A várt hatás nem maradt el. Ízletes ételekkel töltöttük meg bendőnket. Nem tudom, hogy a hal szálkája, vagy túratásunk szálkás testének köszönhető, de étkezést követően defekt javítással folytatódott az esemény.
Na de ez nem szegte kedvünket és a megfelelő légnyomást követően haladtunk is tovább. A tó déli csücskénél, Dinnyés határában a nádas tavaszi életét figyeltük meg egy kilátóból.
Pákozdra érve nem maradhatott ki Miska huszár meglátogatása, amelyet egy újabb defekt tett emlékezetessé. Ennek következtében a csoportkép is felemás módon sikeredett. Nem baj, visszamegyünk mi még oda.
Az időjárás végig kegyes volt hozzák olyan volt, mint a kedvünk: derűs.
Hungarian