A főkapitányság parkolójában hajnali öt óra huszonkettő perckor már autók álltak kerékpárokkal a csomagtartójukon, izgatottan várva a túra kezdetét. Ekkor még az utolsó simításokat végeztem, hogy minden a helyén legyen így csak egy pillantást vetettem rájuk. Mire újra a főkapitánysági gyülekezőhelyre érkeztem már mindenki készen állt az indulásra és az állandóan késő szervezőt vájták.

Keszthelyen a Fő tér Balaton Színház előtti részét megtöltötte a csapatunk több mint ötvenfős tömege. A kerékpárokra felkerültek a rajtszámok, a csomagokat elhelyeztük az autóban. Túránkra a média is felfigyelt, ennek köszönhetően a Keszthely Tv felvételeket készített készülődésünkről, és a Zalai Hírlap is cikket készített programunkról.

A túrát egyesületünk elnöke, Kisházi Gábor és Horváth István r. alezredes úr a Keszthelyi Rendőrkapitányság vezetője indította el miután egy perc csenddel emlékeztünk meg elhunyt I.P.A. tagunkról, Zala Megyei Rendőr-főkapitányság volt főkapitányáról, dr. Fülöp Valterról.

Hajdani Főkapitányunk elmondása alapján szeretett volna részt venni Balatont kerülő túránkon, ezért tiszteletére rendezvényünk dr. Fülöp Valter emlékére ajánlottuk fel.

Az indítás látványosra sikerült. Rendőrautó vezette át a bringásokat a Fő téren és elkísértek minket egészen a kerékpárútig. Köszönjük nekik.

Túrázók frissen, nagy lendülettel vették az első nap első szakaszát, rövid időn belül Szigligeten volt népes társaságunk. Az első kávé és egyéb frissítők magunkhoz vételét követően újra bringára pattantunk. Az első megmérettetésre a Badacsony északi oldalán egy lankás, de viszonylag hosszú emelkedőn került sor. Igaz meg kaptuk jutalmunk a domb tetején, mert a túl oldalán több kilométer lejtő várta a lógó nyelvű kerékpárosokat. A lendület gyorsan egy újabb frissítő ponthoz repített minket, Ábrahámhegy vasútállomáshoz. Miután kulacsainkat feltöltöttük a kísérő autóban szállított ásványvízből a túra talán egyik legszebb szurdokán keltünk át Salföld felé. Ekkor (magamat leszámítva) senki nem sejtette, hogy mi vár rá. Úgy gondolom mindenki megdolgozott az utolsó két kilométeren az ebédért. Helyenként öt-hat centiméter mély futóhomokon kellett áttekernie magát kerékpárosainknak a Bakony Erdő Zrt. által helyreállított Pálos Kolostornál felállított ebédelő ponthoz. Igaz ezért kaptam hideget-meleget egyaránt, de a többség részére tetszett a kolostor környéke és a kialakított pihenőhelyen mindenki megtalálta a számára kelleme pihenőhelyet.

 

Az ebédet követően egy egészségügyi sétát követően értünk ismét Salföld területére, ahol már várták csapatunkat a Természetvédelmi Majorban. A táj jellegzetes állatait mutatja be a látogatók számára e hely. Egy szűk keresztmetszetet ad arról milyen volt a környék állat világa és mezőgazdasága a természet közeli életünkben. A major bemutatása után néhány kilométer tekerést követően a Kékkúti Ásványvízkút vízével oltottunk szomjunkat.

     

A Káli medencére sok mindent lehet mondani, de egyet nem, hogy nem változatos a táj. Lejtők és emelkedők követték egymást, sík utat mutatóban sem találtunk. A táj szépsége viszont úgy elvarázsolta a túrázókat, hogy észre sem vették és már Zánka felett jártak. Itt egynéhány defekt miatt a csapat kicsit szétszakadt, de a „senkit nem hagyunk hátra” gondolat alapján mindenkit bevártunk a 71-es főút torkolatában. A várakozás közben az útszéli vadcseresznyefa töltötte fel lemerült energia készleteinket. A régmúlt Úttörőtábora ad helyet ma az Újnemzedék Központnak, ahol a Magyar Vízimentők Országos Szövetségének telephelye is üzemel. A központ dolgozója röviden ismertette a vízimentők napi munkáját és a feltételeket, amelyeket azok elé támasztanak, akik eme nemes foglalkozást választják. Ezt követően megmutatta számunkra a kikötőben horgonyzó néhány a mentésben használatos hajójukat.

 

Az első nap gyorsan eltelt a vízimentőktől már csak percekre voltunk szállásunkig, a Balatonakaliban lévő vépi szakközépiskola táboráig. A táborban Szakál Ferenc családja által készített vacsora várta a megfáradt kerékpárost. A finom estebédet követően egy túratársunk, Pécsi Sándor születés napját ünnepeltük meg, finom tortával és kellemes ízű nedűkkel. A jó hangulat nem is kerülte el társaságunkat.

Read More