A Somló hegyen tekeregtünk

Hol is töltse napját egy Teker(g)ő Márton napján, ha nem borvidéken.

Egyszerű volt a választás. A Somlói Borvidék várt ránk!

Kényelmes busszal indultunk útnak Zalaegerszegről Somlóvásárhelyre, ahol negyven fővel kezdtük meghódítani a hegy 435 méter magas csúcsát.

Utunk rendezett szőlőbirtokok között vezetett egészen a Szent Margit kápolnáig. Közben megtekintettük a műemléki védettséget élvező Taposó-kutat. A kápolna tövében lévő 300 esztendős hársfa mellett senki nem tudott elmenni szó nélkül. Csodálatra méltó a természet, ahogy ez a fa is, hiszen villámcsapás után sarjú hajtást hozott- új életre kelt.

A kápolnától bazalt lépcsőkön jutottunk fel a hegy második szintjére, egy gondozott tisztásra. Onnan kis pihenőt követően már csak 35 méter szintemelkedést kellett megtennünk és elértük az 1938. július 31-én József főherceg által átadott "hűség tornyát", a mai Szent István Kilátót.

A kilátóból 360 fokos panoráma terült a 12 méter magas csigalépcsőket teljesítőkre. A reggeli köd ez időre már többségében feloszlott, így jól lehetett látni a Balaton-felvidék tanúhegyeit, a Kab-hegyi tv-tornyot és a Kőszeg-hegyalját is. A torony alatt kialakított büfében finom teával és ízletes kávéval szolgálták ki a hűvös időben kicsit áthűlt túrázót.

A hegy észak-keleti oldalán ereszkedtünk tovább a jelzett és lépcsőkkel megerősített turista ösvényen, amelynek végén az aszfaltos utat elérve ismét felfelé vezetett utunk. Rövid, de annál kaptatósabb emelkedőt követően értük el Somló Várát. A várból is nagyon szép kilátás nyílik a Kis-alföld déli részén elhelyezkedő Doba és Somlószőlős településekre. Nagyon jól lehet látni a Doba község területén elhelyezkedő Erdődy-kastélyt és az azt körülölelő arborétumot.

A kastélytól a sárga keresztjelzésen át jutottunk vissza a hegy dél-nyugati lábához. A dél-nyugati karéját végig járva ismét a fellendülésben lévő szőlőgazdálkodást mutató tájon át értünk vissza buszunkhoz.

Némi ruházat igazítás és cipőcserét követően a parkoló szomszédságában lévő Csordás-Fodor Borházhoz indultunk, ahol szeretettel vártak minket. A gondosan megterített asztalokon finomabbnál-finomabb falatokból választhattunk. Házigazdánk, Piroska néni szakértő gondossággal mutatta be gazdaságuk büszkeségeit. Az a megtiszteltetés érte kis csapatunkat, hogy a sokféle ízletes bor közül, magas kitüntetésben részesült nedűt is kóstolhattunk.

A túra során is mondtam: a somlói juhfark népi megfigyelések alapján segíti a fiúgyermek áldást.

Köszönjük szépen Csordás-Fodor Borháznak, Piroska néninek a szíves vendéglátást!

Köszönjük Petőfi Attilának a kényelmes buszt és biztonságos utazást!